Anita véleménye

Kedves Éva!

Egy nehéz és fárasztó hét után indultam Hozzád a hétvégi 20 órás tanfolyamra. Hétvégén is korán keltem tehát, és hát jóvoltodból ott sem volt “sétagalopp” vagy üresjárat egyetlen másodpercre sem (néha még enni-inni is elfelejtettem, esténként agyhalott zombiként tértem haza). Most mégis pihenten és feldobottan kezdem az új hetet a következők miatt:

1./ Személyedben egy nagyon tehetséges, érdekes és sokszínű embert ismertem meg, ami jelentősen megkönnyített 20 óra szoros összezártságot. Csodákat csinálsz, akármibe is fogsz bele. Szépikék a mandaláid, ájulat gyönyörűek a képeid, fantasztikusan varrsz és még sorolhatnám…

2./ Ott volt Benned a szilárd akarat, hogy nagyon sokat taníts meg nekem a varrás alapjairól, mindent nagyon korrektül, pontosan, precízen - nem is tudom, hogy tudtál ennyi mindent pelepaszírozni, belepakolni 20 órába! Én meg igyekeztem receptív és nyitott lenni erre az özönre (hevesen körmöltem). Tehát sokat adtál.

3./ Nem elég akarni átadni a tudást, ahhoz sokat is kell tudni az adott témában. Te már az “apatejjel" együtt ezt szívtad magadba, és azt hiszem keveseknek van ennyire a zsigereiben a szakma minden titka, mint Neked! És azt is tudtad, hogy kell átadni ezt a tudást (jajjj de sok tanár nem tudja, bármit is tanítson)!!!

4./ Nem elég tudni, ismerni, akarni és tudni átadni mindezt, lelkesedni is kell a tárgyunkért! Sőt, a lelkesedést is át kell tudni ragasztani a tanítványokra. Ebben is ügyes voltál nagyon!

A fentiekkel össze is foglaltam mindazt, amit a tanításról gondolok, hogy szerintem mi a TANÍTÁS (én is igyekszem ezek mentén tanítani a nyelveimet).

5./ Elindítani valakit egy úton, (betűvetésre megtanítani, első lépésnél ott lenni, és kapni utána, ha esik, varrni megtanítani, stb) talán a világ egyik legszebb dolga. 20 órás tanfolyam után nem gondolok túl sokat magamról, pusztán annyit, hogy kaptam Tőled egy jó térképet, de tudom, hogy az úton magamnak kell végigmennem, magamnak kell ezerszer elbotolnom és felállnom és továbbmennem, de azt is tudom, hogy menni fog!

Varrni megtanulni (érts: varrógépet alapfokon kezelni) régi nagy vágyam volt, ezer éves tartozás önmagam felé, amit mindig halogattam. A klassz gatyón és szoknyán kívül nagy hozadéka ennek a Veled töltött 20 órának az a csodálatos érzés, hogy ma több vagyok, mint tegnap voltam, "hozzám tettél” valamit, ami nekem fontos tudás volt, és én azt eddig nem tudtam.

Köszönet minden eddigiért, és MANY MORE!!!

Mindent szépen köszönök:

Éva